Reggel pontban hétkor ébresztett a biztonsági őr barátságos, de határozott stílusban. Ott is hagyott minket, amikor látta, hogy komolyan gondoljuk, hogy "oké, fölkelünk persze".

Reggel 7.30-kor ébresztett az óra, majd 8-kor keltünk ki a függőágyból. Igazán remek este volt, pont jó hőmérséklettel. A reggelit Raa-ban fogyasztottuk el, a kikötőben. A mólókon voltak padok, igazán idilli hely volt. A délelőttre csak a Lund-ig való elgurulás volt betervezve.

Végülis találtunk helyet egy parkban, ami inkább egy hatalmas csalános/dzsindzsás volt mint gondozott. A függőágyat nem is tudtuk kidobni, valamit tákoltunk a ponyvából. Azt hittük, hogy este hideg lesz, ezért jól fölöltöztünk. Végülis meleg volt és szúnyogos, úgyhogy csak későn tudtunk elaludni, de legalább előtte még jól megizzadtunk.

Az este meleg volt, megizzadtam, de jó volt ilyen szép fásulásban kelni, habár autópálya zajra. Gyorsan elpakoltunk, első faluban megreggeliztünk majd elindultunk tovább a 153-as úton.

Kelés után elnéztünk a boltba kajáért, utána a bringaboltban vettünk új külsőt. Ők azt valószínűsítették, hogy a külső túl vékony, ezért foszlik ki. A város utáni első megállónál már dél volt, ismét jól elgatyáztuk a reggelt. Az utunk a 430-ason elvitt egészen Lütjeburgig ahol rátértünk a 202-es útra.

Reggel ébredtünk, ahogyan mindenki szokott. Egész jó időben, korán is és napsütésben is. A tegnapi vizes cuccokat még indulás előtt sikerült kirakni és majdnem megszárítani. Nem sokat mentünk, még Friedrichskoogban ettünk egy kis reggelit. Utána szépen eseménytelenül haladtunk, Sankt Michaelsdonn, Brickeln, Burg útvonalon viszonylag kisebb utakon.

Reggel valamikor fölkeltünk, szép komótosan összepakoltunk, elhagytuk a szállásunkat. Mivel tegnap este nem nagyon vacsoráztunk, ezért rögtön a tegnap látott boltot kerestük föl, ahol vettem mindenféle földi jót. Érdekes volt, hogy a cukros lónyál almalé olcsóbb volt, mint a víz. A kaját a belvárosi kikötőtől nyugatra egy irodaház tövében fogyasztottuk el, szép kilátással az Elbára és szemben a kikötői darukra.

Reggel kb 10-kor keltünk, reggeliztünk, találkoztunk egy jemeni sráccal, váltottunk vele pár szót. Nappal máshogy nézett ki a konyha, tiszta kosz volt, közös lónak túrós a háta. Hiába van beosztva, hogy mikor, ki, mit takarít. A konyhában további érdekességként fölfedeztem a szekrény tetején korondi edényeket, apró tárgyakat otthonról, jól esik az ilyen.

Reggel rekordot döntöttünk a lassú fölkelésben, 10 körül ébredtünk, fél 11 körül másztunk ki az ágyból. Még összepakoltunk, a defektes kerékpárra fölrakták Batyáék a kereket. Pálma barátjának volt egy külső foltozó foltja.

Az út jórésze eseménytelenül zajlott, először Perlebergben álltunk meg, kerestünk bicikliboltot, hogy legyen új külsője Batyának, mert ki tudja, hogy mikor fog a belső kilátszani és kilyukadni. Hát sajnos hamar megtudtuk, Lenzen előtt egy nyolc kilométerrel durrant el az első.