2015. július 29. - 6. nap

Görlitz - Berlin

2023. július 21. - jni_sdr

A reggeli 11-es indulásból 12 lett, mert kényelmesre vettük a figurát. Alapvetően bicikliúton mentünk, de néha országúton. Attila és Roland dumálgatott, ezért nem mentünk nagy tempót, de egy óra alatt így is megtettünk 25 km-t valahogy. Roland egyik ismerősével is összefutottunk egy szóra, kárpátljai magyar, karitatív munkát végez itt önkéntesként, elvileg Görlitz körül a legnagyobb a munkanélküliség Németországban. Miután Batya megkérte Rolandot, hogy menjen tempót, gyorsabban haladtunk. Egy-egy helyen le-leszakadtam, Rolandnak országútija volt. Nagyon kíváncsi leszek, hogy milyen lesz visszaülni az orszáútira, milyen virgonc lesz. Roland egészen Bad Muskauig kísért minket, vissza kellett mennie dolgozni. Nagyon jó volt, hogy elkísért minket, földobta az utat.

Miután Roland elment, vettünk egy pékségben zsemléket, de a pékségben az eladópultban ették a finomságokat a darazsak. Nem gondoltam, hogy náluk ilyen előfordulhat. Miután megkajáltunk Zelz környékén jött a trauma, ami miatt a nap hátra lévő része "az út ajándéka" lett. Történt ugyanis, hogy Batya hátsó váltója 1-esben hozzáért a küllőjéhez. Ezt nem tudtuk orvosolni, de miután megpróbáltuk megcsinálni adódott egy újabb probléma, az első lánctányéroknál a nagy tnyér ledobta mindig a láncot. Némi tanakodás után rájöttünk, hogy a tányér szét van kopva, a lánc már nem is fekszik bele a gödrökbe. A szerelés vége az lett, hogy Batyának csak egy sebessége maradt, amit használni tud, 15-17 km/h a maximum amit hajtani tudott.

Tulajdonképpen két lehetőségünk maradt, a közelben keresni lánctányért, vagy Berlinbe menjünk vonattal. A másodikat választottuk, mert Berlinben holnap este már van szállásunk és oda kéne érni. Úgy terveztük, hogy Forstba elgurulunk, átvonatozunk Cottbusba, ott alszunk és utána holnap reggel vonattal megyünk Berlinbe.

Még Forstot sem értük el, mikor elkezdett esni az eső Groß Bademueselben. Egy buszmegállóban húztuk meg magunkat, az eső után volt egy szép szivárvány valamint hideg. Forstban már be volt zárva a vasúti pénztár, így jegyet nem tudtunk venni, vettünk helyette pudingot a vonatra a helyi "restiben". Így viszont kiderült, hogy a vonatra nincs elég készpénzünk. 15 € lett volna a jegy de nálunk csak ~13 € volt. A kalauz jó arc volt, mondta, hogy akkor két fő és 1 bicikli és így 11,70 € összesen. Odaadtuk neki az összes aprónkat. Cottbusban, mivel még volt vonat Berlinbe, ezért úgy döntöttünk, hogy akkor már ma este Berlinbe megyünk, itt úgyse tudunk aludni, mert éjszakára bezárják az állomást.

Megkérdeztük az információs kisasszonyt, hogy hol tudunk jegyet venni stb. Az automatánál magyarázott, meg mutogatott, hogy milyen jegyek vannak, amit csak később sikerült csak megfejteni. Van éjszakai helyi területi jegy ami estétől reggelig korlátlan utazást biztosít, ez 22 €/2 fő ha hozzá veszünk még bicikli jegyet, akkor 32 €. Azaz egy bicikli 5 euró. A sima jegy 14,30 €/fő a sima bicikli jegy pedig 3,30€/fő Berlinig. A probléma az volt, hogy éjszakai jegyhez nem tudtunk sima bicikli jegyet csatolni, lehet hogy ezt nem is lehet. Végülis úgy döntöttünk, hogy akkor megvesszük a 22 eurós éjszakai jegyet és külön a sima bicikli jegyet és ha kérdeznek akkor nem tudunk semmit.

A probléma innentől kezdve az volt, hogy Batya bankkártyáját nem fogadta el az automata. Irány a bankautomata, vegyünk ki készpénzt. Kivetünk 50 €t, ha már itt vagyunk. Nyilván a jegyautomata nem fogad el ilyen kis összegre ekkora pénzt. Vegyünk ki kisebb pénzt! 30 €t nem engedett kiadni, így 40 eurót 2x20 €s címleben adta ki. A jegyautomata az első 20-ast bevette, de a másodikat márnem. A rohanást 3 rendőr végignézte, a mi biciklinkre így nem is figyeltünk. A helyi török gyorséttermes, az egyetlen bolt ami nyitva volt, persze nem tudta fölváltani. Végülis az én bankkártyámat elfogadta az automata, így tudtunk jegyet venni. Volt még 20 percünk, együnk valamit. Csak a török volt nyitva, fejenként kértünk egy pizzát. A pizzát csak egyesével tudta kisütni, így 5 perc múlva világossá vált, hogy a másodikat nem tudjuk megvárni. A pizza 3,50 euróba került, nekünk 20 €s volt a legkisebb címletünk, váltani pedig az előbb sem tudott. 10 perc fejvakarás után, miután kiderült, hogy a sorban állók sem tudtak segíteni, vettünk még két kólát és maradt 5 perc a vonatig. Csupa 2 euróst adott vissza meg aprót, szerintem 1 euróval többet is, de ez már részletkérdés.

A vonatot épp elértük futás nélkül. Most emeletes vonaton, az emeleten vagyunk, a pizza és a 2 kóla benyomva. Amíg írtam a naplót, Batya írt a berlini szállásnak egy sms-t, hátha már ma későn oda tolhatjuk a képünket. Most éjfél múlt 9 perccel, Batya az sms után elszundított. Van még fél óra vonatút, én is kikapcsolódom picit.