Zdiby előtti kis erdőcskében ébredtünk, már világos volt, a beállított ébresztő nem akart megszólalni, de egyébként egy perccel az ébresztő előtt keltem. Még fél órát szundikáltunk, azután kikeltünk az ágyból, mert tudtuk, hogy Görlitz azért messze van.

A tábort szerintem rekordgyorsasággal bontottuk el. A reggelit kb 20 km-rel arrébb, Mělníkben fogyasztottuk el, az első boltnál megálltunk. Már nem maradt sok cseh krajcárunk a tegnapi meki miatt, de az legalább értelmesen lett elköltve. Az utat a 273-as úton folytattuk, szokásos cseh buckákkal. Mšenoban elkezdett fújni a szél és esni az eső, de nem volt zápor úgyhogy a városban rövid útkeresés után mentünk is tovább. Az út egy jó darabig emelkedett, de Nosálov után (ha jól emlékszem) egy csodás lejtmenet következett egy szűk völgyben. A völgy fölül kb 50 m széles lehetett, és legalább ilyen mély. Egy helyen jó magas magas sziklafal előtt vitt az út. Végül beérkeztünk Doksyba ahol ismét rátértünk a 270-es útra.

Tartottunk egy WC szünetet. Nem sokkal később elkezdődött a kálvária, kb. fél óra múlva a váltómat kellett beállítani, ami legalább egy fél órás megállás volt. Utána kb. 10 perc tekerés után Batya kapott defektet. Ebből egy jó órás megállás lett, mert amikor visszatette a kereket, nem akart forogni. Végül azt is megjavítottuk, habár nem tudjuk, hogy mi volt a baja. A szereléskor már kezdtünk letenni arról, hogy elérünk Görlitzig. Kb du. fél 4-kor indultunk, de szerencsére innen már simán ment minden, legurultunk Jablonné v Podještědíbe, kis útkeresés  (táblázni néha elfelejtenek a csehek) után jobbra mentünk az E442-en majd a második településen Rynolticeben balra fordultunk kis útkeresés után Černá Louže felé. Itt volt egy kis hegymenet, meg lejtmenet, de rendben elértük Hrádek nad Nisout.

Itt elkóvályogtunk de sikerült megtalálni a cseh-lengyel határt, a cseh-lengyel-német hármas határt, valamint a lengyel-német határt. Lengyelországban 1590 m-t tekertünk. Átgurultunk Zittauba, ahol egy boltnál utolsó pihenőt tartottunk. A 99-es úton már megnyúlt árnyékkal tekertünk. Görlitzbe még világosan érkeztünk, de a nap már lement. Miután megtaláltuk Roland lakását és fölhívtuk, mert nem volt otthon. Hamar meg is érkezett, kb. negyed óra-fél óra múlva már meleg vízben fürödtem. Kaptunk sört és mirelit pizzát vacsorára. Az útvonalat átterveztük, a határ folyó (Neiße) mellett megyünk északra és Gubennél fordulunk Berlin felé. Egy darabig Roland is fog jönni velünk, abban maradtunk, hogy másnap 11-kor indulunk. Most már másnap van amúgy, kialudtam magam, néhány ruhámat kiöblögettem meleg szappanos vízben, majd visszabújtam az ágyba naplót írni. Közben Batya főzött teát, Roland vett nekünk reggelit, úgyhogy megyek is reggelizni.

Reggeli készülődés Zdibyben.

Batya szereli a kerékpárt, Doksy után nem sokkal.

A Szoutnyik még Csehországban.

Az én bringám már Lengyelországban van.

A folyó túlpartja Németország, a patak túloldalán Lengyelország, a kép pedig Csehországból készült.

A német határt jelző tábla részlete.

Útban Görlitz felé.