Az este sokáig tollászkodtunk, úgyhogy nem sokkal éjfél előtt volt takarodó. Kellemes szél fújt, a hőmérséklet ideális volt, úgyhogy nagyon jól aludtunk. Reggelre a szél nem maradt abba, amitől az egész nap kicsit szenvedés volt.

A reggelit Dyjákoviceben költöttük el, ahol majdnem otthagytam az övtáskámat. A nap további részét a szembe szél és hullámvasút kombinációja töltötte ki, nem sok érdekesség volt. Talán annyi, hogy Znojmoban rossz irányba indultunk egy úton és vissza kellett fordulni. Nem sokkal később egy útfelújítás. A következő említésre méltó hely Vranov nad Dyjí volt, ahol volt egy szerpentin (ahol szerencsére lefelé mentünk) hangulatos kilátással. Nem sokkal később elértük az interneten, még az utazás előtt kinézett duzzasztógátat és függőhídat. A nap végén ránk szakadt az ég, de valahogy sikerült Dačicebe eljutni.

Ide már erősen alkonyatkor értünk el. Egy Penny előtt főztünk levest vacsorának. Sajnos a szállást már sötétben kellett keresnünk, és rossz úton is mentünk tovább. Az éjszaka egy fenyves szélén aludtunk, ahol nagyon szeles volt, így hideg is. A hangyaboly sem volt jó helyen, pakolás közben állandóan ránk másztak. Reggel (július 26-án) visszajöttünk a Pennyhez, reggeliztünk. Batya most vásárol és indulunk is tovább.

Tegnapi alvóhelyünk. Balra bújik meg a terepmintás ponyva.

Reggeli Dyjákovicében a helyi CBA-nál. Müzlis joghurtok több ízben, illetve csokis keksz.

Znojmo utáni utak.

Vranov nad Dyjí látképe, ahogy elénk tárult a szerpentin után.

Vranov nad Dyjí utáni gát, háttérben a függőhíd.

Batya a függőhíd előtt.

Küzdök a szembeszéllel és a vihar is közeledik. Talán itt történt.

Dačicei naplemente a Penny parkolójából.

Elkészült a meleg zöldségleves, megázás után nagyon jól esett.